Az alacsony kamatkörnyezetben jelentkező fokozott hitelezési kockázatok mellett is biztonságosan erős tőkemegfelelési mutatóval rendelkezik az euróövezeti bankrendszer krízishelyzetek átvészeléséhez - állapítja meg az Európai Központi Bank (EKB) szerdán kiadott euróövezeti pénzügyi stabilitási jelentésében.
A magyar bankszektor nem elég hatékony, az eszközarányos működési költségekben egyedül Romániát sikerült megvernünk egész Európában, ami nem túl nagy teljesítmény. Az MNB elemzői szerint magasabb fokú digitalizációval, piaci konszolidációval és több hitelezéssel javítható a helyzet.
Kifulladni látszik az értékvesztés-visszaírásra épülő magas profitabilitás a magyar bankszektorban - hívja fel a figyelmet friss Pénzügyi stabilitási jelentésében az MNB. Tíz éve tört ki a válság, azóta a hazai pénzügyi szektor sérülékenysége szinte minden téren sokat javult, ugyanakkor a lakosságnál lévő változó kamatozású hitelek kockázatára és a kereskedelmiingatlan-projekteknél a bérlői devizafedezettség gyakori hiányára is felhívja a figyelmet a jegybank.
Ha lehetséges volna is, a 18-22 évesek mindössze 23%-a intézné kizárólag okostelefonon a banki ügyeit, a kizárólagos fiókhasználatot ezzel szemben 35% támogatja - derült ki az MNB friss kutatásából.
Költségcsökkentésre és modernizációra szólította fel az eurózóna bankjait az Európai Központi Bank friss pénzügyi stabilitási jelentésében. A globális versenytársak továbbra is erősebbek és profitábilisabbak annak ellenére, hogy javultak Európa gazdasági mutatói. Az erős ellenszél dacára készülődik a nem teljesítő hitelekre képzett céltartalékkal kapcsolatos frankfurti iránymutatás is.
Egyre jobbak a magyar bankszektor működési körülményei, de az átmenetinek számító céltartalék-visszaírások nélkül a valós 14-15% helyett mindössze 5-7% lenne a szektor tőkearányos megtérülése - állapítja meg ma közzétett Pénzügyi stabilitási jelentésében a jegybank. Az MNB szerint kielégítő ez a szint is, hiszen reálértelemben megközelíti a válság előtti csúcsot. Egy negatív listán viszont élre kerültünk Európában: nálunk a legmagasabb a fix kamatozású új lakáshitelek kamatfelára. Ezúttal a fogyasztók pénzügyi tudatosságát és sérülékenységét, valamint a fintech megoldásokra való nyitottságot is felmérte a jegybank.
Az MNB 2017 tavaszán kutatást végzett a fiatalok pénzügyi tájékozottságáról, az eredmények alapján volna még min fejleszteni.
A változó kamatozású lakáshitelek 71,4%-a és a fix kamatozású lakáshitelek 26,5%-a rendelkezett tavaly legfeljebb 3,5 százalékpontos kamatfelárral, vagyis volt relatíve olcsónak nevezhető. A fogyasztóbarát lakáshitel koncepciótól azt várja az MNB, hogy hamarosan az utóbbiaknál is eléri a 70%-ot ez az arány.
A fix kamatozású lakáshitelek 30%-a fért volna bele tavaly a 3,5 százalékpontos kamatfelárba, ezt az MNB szerint 70% környékére tornázhatják fel a bankok minősített "fogyasztóbarát" lakáshiteleikkel. 120 ezer árfolyamgátas közül 69 ezer törlesztőrészlete nőhet meg hamarosan, közülük 44 ezernél futamidő-hosszabbításra is szükség lesz. A bankrendszer egyébként köszöni, jól van, de tőkearányos megtérülése idén nem lesz túl magas: 7% körül lehet - többek között ez olvasható ki az MNB ma közzétett Pénzügyi stabilitási jelentéséből.
Még stabilabb és még ellenállóbb a magyar bankszektor, mint az utóbbi időben volt, és a hitelezési fordulat is megtörtént; bőven maradtak azonban még teendők: a kkv-hitelezést az NHP kifutása után a garanciaintézmények megerősítésével ösztönözné az MNB, és van még mit tenni a lakossági portfóliótisztításban is, hiszen itt még mindig magas a nem teljesítő hitelek aránya. A lakossági jelzáloghitelezésben a magas felárakra hívja fel a figyelmet a jegybank, amit az elégtelen banki verseny okoz. Ma tette közzé Pénzügyi stabilitási jelentését az MNB.
Stabil és erős a magyar bankszektor, és lassan a jövedelmezősége is javul: idén és jövőre már 6-8%-os tőkearányos megtérülést vár tőle az MNB. Óriási azonban a heterogenitás: egyes bankok bevétele még a működési költségek fedezésére is alig elégséges. A jegybank ma közzétett Pénzügyi stabilitási jelentése szerint idén beindul a vállalati hitelezés (a kkv-hitelek állománya 5-10%-kal, a teljes vállalati 4-5%-kal bővülhet), nagy szükség van azonban a hitelportfóliók további tisztítására.
Stabil sokkellenálló-képesség jellemzi a magyar bankrendszert, de a gazdasági növekedést még mindig inkább rontja, mint segíti a működése - derül ki az MNB ma közzétett Pénzügyi Stabilitási Jelentéséből. Utóbbi oka, hogy a piaci alapú vállalati hitelezés még mindig nem állt helyre, a hitelezési hajlandóság jelentősen elmarad a hitelezési képességtől; a jegybank új programjai legalább a kkv-hitelezésben 5-10 százalékos bővülést hozhatnak jövőre. A bankrendszer három nagy kihívással néz szembe: 1. a piaci alapú vállalati hitelezés helyreállása, 2. a magas nem teljesítő hitelállományok kezelése, 3. a jövedelmezőség javítása. A jegybank azt is kiderítette, miért nem váltották ki hitelüket a volt devizahitelesek.
Hisszük vagy sem, a befektetési alapokra nem mindig lehetőségként, hanem sokszor inkább rendszerkockázatként gondolnak odafent, legalábbis erre utal az EKB napokban közzétett jelentése. Abból kiindulva, hogy a befektetési alapok eszközállománya 5 év alatt 70%-os növekedést produkált, nem csoda, hogy az árnyékbankrendszer fogalma mint potenciális rendszerkockázat merül fel. A jelentés szerint a legnagyobb piaci sokkokat a kötvényalapok tudnák okozni, ezek a legveszélyesebb befektetési alapok most a piacon. De nem Európa az egyetlen, ahol aggódni kell: az USA-ban sosem látott szinteket ugrottak meg az árnyékbanki szolgáltatók.
2 millió darabnál is több lakossági hitelszerződés számít nem teljesítőnek - sokkolja a közvéleményt ma közzétett Pénzügyi Stabilitási Jelentésében az MNB. A jegybank ír példa alapján javítana a Nemzeti Eszközkezelő és a magáncsőd által csak kis részben orvosolt helyzeten, de tovább szigorítana a bankok működését érintő szabályozáson is. Szigorítani fogják a banki mérlegek lejárati szerkezetét szabályozó mutatót (DMM), új devizaegyensúlyi mutatót (DEM) vezetnek be, és a Portfolio februári értesülésének megfelelően készül az új jelzáloglevél-finanszírozási szabályozás (JMM-mutató) is.
Négy fontos kockázattal néz szembe az eurózóna pénzügyi rendszere - állapítja meg az EKB csütörtökön közzétett pénzügyi stabilitási jelentése. Az alacsony nominális növekedés mellett az árnyékbankok növekedése miatt is aggódik az eurózóna központi bankja. A hitelezés eközben a kilábalás jeleit mutatja, és javult a makrogazdasági, pénzpiaci környezet is év eleje óta.
A devizahitelesek 40%-ának több mint 25%-kal csökkenhet a tőketartozása a tisztességtelenségek elszámolása következtében - becsli ma közzétett stabilitási jelentésében az MNB. A teljes pénzügyi szektor elszámolások miatti 942 milliárd forintos bruttó veszteségéből 732 milliárd juthat a bankokra, nettó veszteségük pedig 608 milliárd forint lehet. Ez nem minden: az éves kamatbevétel-kiesésük várhatóan 92 milliárd forint lesz. A napokban feláll a jegybank tavasz óta ígért eszközkezelője (az MNB kerüli a "rossz bank" kifejezést), amely 300 milliárdos keretösszegű jegybanki hitelből működik, és a rossz minőségű, kereskedelmi ingatlan(hitel) típusú eszközöket veszi át üzleti alapon a bankok önkéntes jelentkezése alapján. Erről ma délután várható részletes bejelentés.
"Zöldebb" lehet a kínai autóóriás, mint a Tesla?
Néhány hónap alatt ötszörösére ugrott a BNPL-megoldással bíró webáruházak aránya Magyarországon.
A horvát parlament beiktatta hivatalába az Andrej Plenkovic vezette kormányt.
Folyamatosan frissülő cikkünk.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
